Célok

Számos nemzetközi és hazai vizsgálat hívta már fel a figyelmet a holtfa kiemelt jelentőségére az erdei biodiverzitás szempontjából. Az erdei fajok közel kétharmada kötődik a korhadó faanyaghoz életciklusa során. A holtfa jelentősége különösen a gomba és az ízeltlábú közösségek esetében kiemelkedő, de a mohák, a madarak és a denevérek biodiverzitásában is meghatározó. Hazánkban eddig a holtfa mennyiségére és biológiai jelentőségére vonatkozó kutatások a holtfában gazdag, felhagyott állományokra (pl. erdőrezervátumokra) koncentráltak, ezért a gazdasági erdőkben uralkodó holtfa viszonyokról jelenleg alig vannak hozzáférhető információink. A projekt keretében zajló munkacsomag ezt a hiányt próbálja mérsékelni.
Ötszáz erdőállomány felmérése alapján az Északi-középhegység területére vonatkozóan szeretnénk jellemezni a gazdasági erdők holtfa mennyiségét és minőségét (a holtfa korhadási állapotát és méret szerinti megoszlását), valamint feltárni a holtfán megjelenő moha- és gombaközösség összetételét. Az eredményeket összevetjük a különböző erdőtársulások (cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös) és korosztályok (fiatal, középkorú és idős állományok) esetében. Referenciaként a régió erdőrezervátumainak holtfa viszonyai szolgálnak.
A hiánypótló leíró információkon kívül az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző gazdasági erdőkben (a mátrixban) milyen holtfa viszonyok tudnák ellátni a szaproxil közösségek biodiverzitásának fenntartását, a gazdálkodás alól kivont erdőterületek mellett. A projekt során szerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak a gyakorlati természetvédelem és az erdőgazdálkodás munkájához: a kezelési tervek kialakításához, valamint a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés stratégiáinak megalkotásához.

Támogatók

A kutatás a „Fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken” című Svájci–Magyar Együttműködési Program pályázata (SH/4/8) keretében valósul meg. Konzorciumi vezető a Magyar Madártani és Termszetvédelmi Egyesület; konzorciumi tagok a Szent István Egyetem és az MTA Ökológiai Kutatóközpont. A terepi munkához hozzájárultak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, az Egererdő Erdészeti Zrt. és az Északerdő Zrt.